Nagyon fontos
Annak érdekében, hogy egy amminósav biokompatibilis legyen, szabad formája kell legyen és ebben az esetben meg kell jelenjen előtte az “L” betű, például L-glutamin nem csak glutamin. Kötött formában gyakorlatilag használhatatlan, mert a szervezet nem tudja felszívni és feldolgozni.
A glutamin az egyik leggyakoribb amminósav a szervezetben, és legnagyobb része az izmokban van elraktározva, de fellelhető az agyban, a tüdőben, a vérben és a májban is. Egy nem létfontosságú amminósav, mivel a szervezet elő tudja állítani más amminósavakból is így például glutaminsavból, viszont létfontosságúnak is tekinthető abból a szempontból, hogy például stresszhelyzetben (ennek minősül az intenzív testedzés is) a szervezet nem képes elegendő glutamint előállítani.
A vékonybél, a máj és az immunrendszer sejtjei nagy glutaminfogyasztók, hiszen ezt használják energiaforrásként.
A sportolók esetében azért ajánlott a glutamin kiegészítők használata, mivel kutatások bebizonyították, hogy megelőzi a izomtömeg katabólizálását, elősegíti a proteinek szintézisét, növeli a glikogén elraktározását, segíti a megterhelést követő regenerálódási folyamatokat és serkenti a immunrendszer funkcióit. Stresszhelyzetben megállapítható a plazmatikus glutamin szintjének csökkenése. A nagyon intenzív edzésekkor az izmok glutamint szabadítanak fel a vérben, kimerítve a glutamintartalékokat akár 35%-ig. Ebben az esetben az izmok katabólikus állapotba kerülnek, ami azt jelenti, hogy az izmok proteinjei károsodnak (erre egy másik magyarázat lehet az, hogy a szervezet egyéb sejtjeinek van szüksége a glutaminra).
A bukaresti Nemzeti Sportorvosi Intézet által készített kutatás, amelyet a Nemzeti Sportorvosi Konerencián mutattak be 2005 októberében, figyelemmel követte 12 héten át a biokémiai és gunkcionális paraméterek változását intenzív testedzés és glutamin adagolás mellett. A kutatás során 20 aerobik-gimnasztikát végző sportolót vizsgáltak, amelyek átlagéletkora 20 év volt. A csoportot két részre osztották, az első csoporttal gyümölcslevet itattak, amelybe glutamint kevertek (1g/1kg/test/nap), a másik csoporttal viszont csupán egyszerű gyümölcslevet itattak. Mind a két csoport ugyan olyan testedzést végzett és ugyanolyan étrenden volt. A kutatók több paramétert vizsgáltak: creatinkineáz (CK), lacticdehidrogenézis (LDH), izomtónus, EMG (electromiográfia), növekedési hormon (GH), Kortizol, TSH.
Annak a csoportnak az esetében, akik glutamint kaptak, megfigyelték a CK és LDH enzimek csökkenését az edzés után és az izomaktivitás megnövekedését. Egyes sportolónál megfigyelték az izomtónus csökkenését, ami azt jelenti, hogy az edzést követően jobban fejlődtek. A kontrollcsoport esetében nem figyeltek meg ehez hasonló változásokat.
Annál a csoportnál, amely glutamint kapott megfigyelhették a neuromuszkuláris tényezők funkcionális javulását: az izomösszehúzódás erejének növekedését és az összehúzódás időbeli tartamának a növekedését. Ugyanakkor megfigyelték a GH szint növekedését is.
Az INMS kutatóinak végkövetkeztetése az, hogy a glutamin alkalmazása jó hatással van mind a testedzést megelőző felkészülés szempontjából, mind a testi megerőltetést követő regenerálódásban. A glutamin használata nem csak az aerob sportok terén jár ezzel az eredménnyel, hanem az olyan anaerob sportok esetében is, mint a kulturizmus, ezért ajánlott azoknak a személyeknek is, akik erőedzéseken vesznek részt.
Rendkívül fontos, hogy az L-glutamin szabad formában legyen, hiszen csak így képes azt a szervezet felhasználni.